A regény története Néro idejében játszódik, bemutatja a császár rövid, de véres
hatalmának utolsó éveit, az uralkodó osztály dekadenciáját, a kereszténység
elterjedését. Cselekménye több szálon fut. A romantikus szerelmi ág szinte
földöntúli érzelmeket ábrázol. Vinicius katona beleszeret a gyönyörű Lygiába, a
Rómában túszként élő királylányba. Poppea, Néro felesége féltékeny a
királylányra, s bosszút forral a fiatal pár ellen. A regény többi jelenete a
császár környezetébe, az előkelőségek udvarába viszi el az olvasót.
Megelevenednek a vad tivornyák és a népszerűséget hajhászó, művészkedő Néro
pojácaságai. A mágikus császár felgyújtja Rómát, hogy a tűzvész lángjainál
játszhassa el öntetszelgő színészi szerepét. Tanácsadói sugallatára az új vallás
követőit teszi felelőssé. Hatalmának végét érezve mindennél szörnyűbb cirkuszi
játékot rendez a népnek. Megindul a keresztények összefogása, Lygia börtönbe
kerül. Az áldozatokat vadállatokkal tépetik szét, nyilvánosan keresztre feszítik
őket. A vérengzést végül a nép és a szenátus is megsokallja, s Néro ? érezvén
elkerülhetetlen bukását ? önkezével vet véget életének. A könyv megújuló
népszerűségét több tényezőnek köszönheti. A minden akadályon győzedelmeskedő
szerelem az olvasók romantikus igényeit elégíti ki. Írói erényei: a nemzeti
érzésre való apellálás, a gazdag, színes, archaizáló stílus, feszes kompozíció,
a kalandos meseszövés, a hősök epikus, csak egy-két jellemvonással történő,
fekete-fehér jellemzése. Ezért a regényéért az írót irodalmi Nobel-díjjal
tüntették ki.