Tanulmány Rudolf Steiner szülőhelyéről és születésének körülményeiről.
Magyar-horvát nyelvű és angol-német nyelvű kiadás. Tobias Richter hosszú évekig
kutatta Rudolf Steiner születésének körülményeit, időpontját, a környezetet,
amely a születendő gyermeket körülvette. A kutatómunka eredménye egy fotókkal és
dokumentumokkal gazdagon illusztrált tanulmány lett, amelyet kiadónk 2010-ben
négy nyelven jelentetett meg (magyar-horvát illetve angol-német nyelvű
kötetben). ?Természetesen nem az első látogatásom volt Donji Kraljevecben,
ezúttal azonban egy nagyon elgondolkodtató látogatás volt. Barátommal, a zágrábi
Waldorf-iskola tanárával utaztam oda. És útközben azt hallottuk a rádióban: a
horvát hadsereg megkezdte Krajina visszahódítását? Azt kérdeztük magunktól, hogy
a háborúnak ilyetén fordulata mit jelent és hogy ez az offenzíva végre
meghozza-e a békét? Aztán hogyan megy majd vajon tovább? Új ideákat, új
perspektívákat kellene keresni, gondoltuk ? sokkal messzebbre nyúlókat, mint egy
létrejövő nemzeti konszolidáció és a nyugati demokráciák általi elismerés. Így
érkeztünk el Donji Kraljevecbe és később Dra?kovecbe (Ligetvár), azokra a
helyekre, ahol Rudolf Steiner született és ahol megkeresztelték és ahol egy
olyan embernek a bölcsője ringott, aki által a legátfogóbb módon új ideák, új
perspektívák jöttek világra éppen a szociális kérdés vonatkozásában. (Ez az
élmény sarkallt aztán engem ?A srebrenicai erdő? című egyfelvonásos megírására.)
Egy másik alkalommal horvát Waldorf-tanárok találkoztak Donji Kraljevec egy
pedagógiai konferenciáján az ottani Waldorf-iskolában. Az étkezőben Rudolf
Steiner egyik asztali áldása lógott: U Zemljinoj no?i klice kliju, silom Zraka
bilje ni?e, sun?evom Mo?i plodovi zriju? (Csíráznak a növények a Föld éjében,
Hajtanak a füvek a levegő erejéből, Érnek a gyümölcsök a nap hatalmából?) És
ismételten megérinti az embert ez: milyen magot ültettek el itt, hogyan hajtott,
növekedett, és érett meg mindaz, ami antropozófiaként virágzott ki és sokszínű
gyümölcsöket terem! Gyakran utaztam Donji Kraljevecbe, hogy Rudolf Steiner
állítólagos szülőházát meglátogassam, ami annakidején nem volt több, mint egy
kamra. Természetesen beírtam magam a vendégkönyvbe, amit az épületecske
barátságos tulajdonosa nyújtott át nekem és olvastam, mely országokból jöttek
ide urak ebbe a jelentéktelennek tűnő házacskába? Néhány éve (2003 óta) ezt az
épületet W. Grass építész (Ausztria) és Dr. Chr. Von Wistingshausen diplomás
mezőgazdász (Németország) kezdeményezésére emlékhelyként adaptálták
szeretetteljes módon. 2006 nyarán egy ismételt látogatáskor felötlött az ötlet,
hogy írjak egy rövid írást Rudolf Steiner Donji Kraljevec-i kapcsolódásáról.
Ennek megírására aztán engem kért fel Sandra Percac asszony Donji Kraljevec
turistairodájából. Minden Rudolf Steiner biográfia megemlíti Donji Kraljevecet,
és némelyikben az akkoriban még kicsi Steiner-család életviszonyait is leírják.
Emellett természetesen van néhány cikk erről a témáról különböző folyóiratokban,
de e vizsgálatok eredményeinek még nem jelent meg összefoglalása. Ez az írás
szeretné ezt a hiányt pótolni, és segíteni néhány kérdést a születési hely és a
születési idő viszonylatában megválaszolni. Egyidejűleg szolgálhat egy rövid
első információként Rudolf Steiner életéről és művéről. ? ? Tobias Richter,
2006. augusztusa