A kilencvenes évek végén alapított Google kezdetben egyike volt a
Szilícium-völgy gombamódra szaporodó internetes startupjainak. A vállalat ugyan
létrehozott egy hatékony keresőmotort, de az első években messze nem volt
nyereséges. 2004-ben viszont a bevételei már elérték a 3,5 milliárd dollárt, ami
kevesebb mint négy év alatt egészen elképesztő bevételnövekedést jelentett.
Miként volt ez lehetséges? A könyv nem a Google-ról szól, bár számos ponton
hivatkozik e vállalat ? illetve a másik nagy adatgyűjtő, a Facebook ?
gyakorlataira. A szerző célja sokkal átfogóbb: feltárni a digitális korszak új
gazdasági logikája, a megfigyelési kapitalizmus alapvető mechanizmusait,
gazdasági mozgatórugóit és hosszú távú társadalmi céljait. A szerző meggyőződése
szerint a tét nem kisebb, mint az emberiség jövője: ahogyan az ipari
kapitalizmus felborította a természet egyensúlyát, úgy most az a veszély
fenyeget, hogy az új gazdasági modell az emberi természetet gyűri maga alá. A
megfigyelési kapitalizmus óriási sebességgel terjeszkedik az
internetfelhasználók tevékenysége nyomán keletkező ?viselkedési többlet? szimpla
begyűjtésétől és értékesítésétől az emberi viselkedés tudatos befolyásolásán át
a valóságos világ teljes meghódítása felé. Ebben a mérhetetlen anyagi
erőforrások mellett az adatgyűjtés példátlan léptékű, okoseszközök garmadáját
mozgató gépi intelligenciája van a segítségére. A Nagy Testvér helyett immár a
?Nagy Másik?, a mindenütt jelen lévő digitális architektúra figyel bennünket,
erőszak nélkül terelve a felhasználókat a kívánatos viselkedés felé. Az új világ
metaforája a Kaptár: a tudás egyenlőtlen elosztásán alapuló, totális társadalom,
amely a gépi tanulás mintájára szerveződik, végső soron felszámolva az egyént, a
szabadságot és a demokráciát.