Rickl Mária, a gazdag debreceni kalmárlány beleszeret a sárréti
nagybirtokos-família fiába, Jablonczay Kálmánba. Családja óvja a kártyás és
szoknyavadász hírében álló fiatalembertől, de az önfejű lány nem hallgat az okos
szóra. A házasság katasztrofális véget ér, a birtokot dobra verik, a
megkeseredett Rickl Mária gyermekeivel és a vagyon megmentett maradékával
visszaköltözik a debreceni házba. Minden reményét egyetlen fiába, Juniorba
helyezi, aki azonban apjára üt. Ahelyett, hogy keresné, csak szórja a pénzt, és
amikor megnősül, felesége hozományát is rövid idő alatt elherdálja. A
kalmárlánynak most már unokájáról is gondoskodnia kell ? így kerül a Kismester
utcai házba Jablonczay Lenke? Szabó Magda rokonok elbeszéléséből, anyakönyvi
kivonatokból, naplójegyzetekből, levéltári dokumentumokból, háztartási
könyvekből szedegeti össze a múlt mozaikdarabkáit, hogy megírja édesanyja, az
élő szülők mellett árván felnevelkedett Jablonczay Lenke élettörténetét, az
Anselmus és Jablonczay família több nemzedékének krónikáját, a kiegyezés korától
az első világháborúba torkolló Ferenc József-i időkig ívelő nagy magyar
családregényt. Ezt a különleges műfajú, egyszerre drámai és költői, sodró
lendületű művet, amely Az ajtó mellett az írónő legnépszerűbb könyve, s amelyből
a színpadi feldolgozás mellett nagy sikerű film is készült. Mindenki érezte már
magát árvának: attól függően, hogy egy család hagyta magára, egy barát, egy
szerelem. Kislenke sorsán keresztül azt a kirekesztettséget élhetjük át, ami
bárkit önmaga árnyékává tehet egy adott pillanatban, és olyan erővel radírozza
ki a személyiség kontúrjait, hogy csak komoly küzdelmek árán tudjuk újrarajzolni
a körvonalainkat. Amikor Szabó Magda könyvét olvastam, arra gondoltam,
legszívesebben örökbe fogadnám ezt a kislányt. Megölelném, és elüldözném a
lelkét járó rémeket. Miközben észre sem vettem, hogy a történet már réges-régen
rólam szólt, és nem róla. ? Finy Petra