Székely Bertalan a 19. század egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - magyar
mestere, mégis egy-két főművétől eltekintve életműve alig ismeretes. Hosszú évek
óta nem jelent meg vele foglalkozó mű, legutóbbi nagyszabású kiállítása óta is
évtizedek múltak el. Pedig Székely Bertalan jelenléte a művészi köztudatban igen
fontos volna, úgy is mint a magyar festészet klasszikusának, vagy mint olyan
mesternek, akinek pályája a 19. századból a 20. századi modern törekvések felé
vezetett. A mai néző viszonya Székely Bertalanhoz igen ellentmondásos. Műveinek
befogadása látszólag egyszerű, hiszen a jól felépített kompozíciók, az ismert
helyzetek önmagukért beszélnek. De az alkotások mélyebb régióiban rejlő érték
csak az alapos vizsgálódó előtt tárul fel. Székely festményeinek fontos
összetevője a mély gondolati tartalom, ez hatásuk döntő eleme. A mai közönség,
főleg a fiatalok ettől már elszoktak, vagy meg sem tanították őket erre
figyelni. Ráadásul Székelyt is utolérte a nagy klasszikusok sorsa: a közönség
afféle kötelező olvasmánynak tekinti festményeit. Reméljük Bakó Zsuzsanna írása
hozzásegíti az olvasókat a mester igazi jelentőségének megértéséhez és képeinek
megkedveléséhez. A kötet képanyaga kiemelkedően szép, igazi gyönyörűséget szerez
minden szemlélőjének.